Csillaghegyi falfestmény belógó tévéképernyővel

Oszd meg másokkal!

Desktop
A csillaghegyi HÉV-állomás falifestménye (fotó: Székely Ildikó)
A csillaghegyi HÉV-állomás falifestménye (fotó: Székely Ildikó)

A nemrég felújított csillaghegyi HÉV-állomás büféjében érdekes falfestmény fogadja a betérőt. Csak az ront bele - szó szerint - a képbe, hogy belelóg egy felfüggesztett képernyő.

A falfestmény, amelynek alkotója a neve helyett csupán a telefonszámát írta ki, megidézte a HÉV hőskorát. Az éppen a csillaghegyi állomásra befutó szerelvény, a várakozó emberek öltözete a régmúlt hangulatát idézi meg nekünk, miközben reggeli kávénkat, kapúcsinonkat fogyasztjuk. A kedves kiszolgáló hölggyel még viccelődünk is, hogy de jó lenne szalonnás tojásrántottát reggelizni, mire leint minket, hogy ne folytassuk, már így is nagyon éhes.

Így marad a faliképen merengés a régi időkről, amikor még talán a nagyszüleink sem éltek.   

A mai egyetemista korú fiatalok, de talán még a középgeneráció is mindig ugyanazt a típusú HÉV-szerelvényeket láthatta erre futkározni, azonban a képen a korabeli szerelvény szintén sok kocsiból állt, de hangulatuk egészen másmilyennek tűnik. Bár a HÉV vonalát a budapesti Filatorigát és Szentendre között már 1888 augusztus 17-én átadták, akkor még gőzmozdonyok húzták a szerelvényeket. Nagy előrelépés volt az időközben a Margit-hídig meghosszabbított vonal életében, amikor 1913-14-ben megépítették a második sínpárt és egyben villamosították is a HÉV-et. Nagyjából ekkor kapta az állomás a mai képét, s ekkoriban már sok lakóházat építettek a környéken. Azonban előbb az első világháború majd az 1929-33-as gazdasági világválság akadályozta meg a környék és egyben a HÉV fejlődését. A gazdasági világválság idején a környező, nem kevés gyárban és üzemben lényegesen csökkent a termelés, amelyek iparvágánnyal kapcsolódtak a HÉV pályatestéhez. Ez jelentett jelentős bevételt a budapesti helyiérdekű vasutaknak, a BHÉV-nek. Az üzemigazgatóság ekkor úgy határozott, hogy a teherforgalom lényeges csökkenését a személyszállítás fejlesztésével kell legalább részben ellensúlyozni. Ekkor adták ki azt a máig ismert jelszót, hogy Hévvel a szabadba!

Seregnyi képes számolócédula, levelezőlap, prospektus, térkép, plakát és világszínvonalú színes menetrend látott napvilágot. Az elképzelés részben be is jött, de például a környékünkön az is növelte az utazási kedvet, hogy remek strandfürdők nyíltak. Az állomás hivatalos neve Csillaghegy-Árpádfürdő volt, hiszen utóbbi csupán három percnyi sétára feküdt innen. A mai létesítmény már az 1930-as években is igen közkedvelt volt, szép erdők ölelték körbe a környezetet, az úszómedencéket virágágyások szegélyezték. Külön gyermekmedence és ezernél is több kabin várta a vendégeket. A táplálóforrás percenként 7 ezer liter, 23 Celsius fokos, rádiumtartalmú vizet adott. Pihenőcsarnokok, sporteszközök és újszerű vendéglők biztosították a teljes kiszolgálást. Azonban 1935-től az erre utazó és fürdeni vágyok egy része tovább haladt a következő megállóig, Békásmegyer-Pünkösdfürdőig. Az akkor megnyílt strandtelepre azt mondták, hogy az országban a legszebb. A hatalmas, művészien elrendezett parkkal, a nagy méretű vízmedencékkel és a 26 fokos tápláló forrással rendelkező létesítmény egyszerre 3 ezer vendéget tudott fogadni, mégse keletkezett zsúfoltság.

Eddig tartott a nagy és dédszüleink korának megidézése, miközben elfogyasztottuk a finom italjainkat és indultunk túrára a Kevélyek nyergébe.

A tartalom a hirdetés után folytatódik
Desktop, Mobil
Mobil
Mit szólsz hozzá?